The Golden Ages

2011.11.15. 14:34

A Brit birodalom tündöklése I. Erzsébet uralkodásával kezdődött, utána évszázadokig uralták a világot. A görögök pedig a harmónia, a béke, a prosperítás és a stabillítás éveiként tartották számon egy ember életében az Aranykort. A leszerelésemet követő négy évet úgy tartom számon az életemben mint a legjobb időszak az életemben. Úgy éreztem haza tértem, a Vizafogóra, ám most sokkal reménytelibb és szebb jövő állt előttem. A sors kegyes lett hozzám. Együtt éltem a nővel akit szerettem. A bankban a helpdeskezés kezdett unalmassá válni és mit ad Isten lehetőség nyílt, hogy átmenjek az akkor legjobb területnek számító Call Centerbe, rendszergazda lettem, így léptem egyet a szamárlétrán. Az addig unalmas és érdektelen karácsonyból kellemes és jó élmény lett. Kiteljesedett a szexualitásom, nem reprezentatív felmérésem alapján, állíthatom, hogy az átlaghoz képest mint a nyulak. Fejlődtem, épültem és legfőképpen boldog voltam. Az élet kezdett egy végeláthatatlan dzsemborivá fajulni. Buli, buli hátán, új barátok. Lett egy macskám, és ezzel megszerettem az állatokat. Megházasodtunk. Lakás vettünk. Külön munkákat vállaltam, hogy családot alapíthassunk, élveztem az életet.

Nyilván voltak nehézségek. Volt például olyan, hogy a naptár huszadikát mutatott, nekünk meg volt háromszáz forintunk összesen, azért az érezhető volt, hogy abból kajára se fussa a hónap végéig. De megoldottuk. Előfordult, hogy nézeteltérés volt köztünk, ám elsimítottuk őket. Olyan volt mintha egy nagy dobogó szív közepén éltünk volna, és a vér csak úgy pumpált keresztül az ereinken. Ilyen hát az élet gondoltam! Erős voltam, elégedett, nem féltem semmitől, csak úgy sugárzott rólam a büszkeség, a magabiztosság, és az életerő. Az esküvő napján amikor a feleségem aláírta az anyakönyvet, olyan érzésem volt mintha megállt volna forgásában a világ, kihagyott egy ütemet a szívem, olyan érzés volt aminek a létezéséről álmodni sem mertem. Ha ez egy film lett volna akkor itt valami katasztrófa kellett volna, hogy bekövetkezzen, mert egyszerűen minden tökéletes volt. De nem következett be, hanem még jobbá vált.

Sorolhatnám a részleteket, vagy azt, hogy mikor pontosan mi történt. De végül is felesleges. Hiszen ahogy haladt az idő, egyre jobban beledolgoztuk magunkat a házasságba. Igyekeztem mindent megtenni, hogy ne silányodjon és ne laposodjon el. Azt gondolom, hogy túl azon, hogy szerettem az életünket és igyekeztem kihozni belőle a legjobbat, nyilván sokat motivált, hogy a szüleim házassága nem volt túl jó, és meg akartam mutatni, hogy én sokkal jobban tudom csinálni. Azt hiszem, hogy erre nyugodtan ráfoghatjuk, hogy az ellensorskönyvemben voltam. Persze ekkor még mit sem sejtettem az egészről. Annyira fura néha abba belegondolni, hogy élem az életem, és fogalmam nem volt arról, hogy ennek van egy ilyen optikája is.

Nem kellett sok idő hozzá, hogy elkezdjem pedzegetni a gyerek vállalás témáját. A feleségem eleinte aggodalmaskodott, de aztán elkezdtük közösen tervezni, hogy mi hogyan legyen. Egy nyarat még szerettünk volna magunknak. Azonban egy éjszaka nem védekeztünk, és pár hét múlva egy gyönyörű tavaszi napon, a terhes teszten néztük a két kék csíkot. Rápillantottam a feleségemre és döbbenetet és félelmet láttam rajta. Bennem is kavarogtak az érzelmek, hogy Úristen apa leszek, a büszkeség, hogy ami másoknak olyan nehéz nekünk pik-pakk összejött, a félelem is benne volt, hogy most minden megváltozik, és persze a bizonytalanság, hogy milyen szülő leszek. De nyeltem egy nagyot, és kimondtam azt a  mondatot amire a legbüszkébb vagyok egész életemben:

- Életünk legcsodálatosabb élménye előtt állunk.

Akkor még nem tudtam, hogy vége az aranykornak, hogy mostantól a felelősség és a kötelesség, soha nem látott méretűre nő. Hogy a gyerek a legjobb katalizátora annak, hogy beinduljanak a behuzalozott szülő programok, hogy belelökjenek minket a Sorskönyvünkbe.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://acsab.blog.hu/api/trackback/id/tr313382214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cheoppy 2012.02.10. 00:52:14

lesz folytatása a történetnek? :)

ACsab 2012.02.10. 10:22:31

@cheoppy: Igen, természetesen! Már érik bennem, az ihlet.
süti beállítások módosítása