Cím nélkül

2011.10.02. 00:42

 Egy napon felvettem a ballagási öltönyömet, és elmentem valahova a Deák térre egy irodába, mert éjszakai munkára kerestek valakit aki ért a számítógépekhez. Így utolóag jókat röhögök ezen. Valójában egy hülyegyereket kerestek aki néha arrébb löki az egeret. Szóval a béna ruhámban pont úgy néztem ki mint egy hülyegyerek, így hát felvettek. Persze, pont jó voltam a melóra, pelyhedző szakállú fiatal, aki éppen készül megváltani a világot. A cég ahova mentem híreket gyártott másnap reggelre, zanzásítva. Éjszaka meg el kellett faxolni, de mivel modernek vagyunk ezért számítógépről! Jeee. Na kb éjfélre készen lettek a cikkek több nyelven, és aztán nekem kellett felügyelni, hogy elfaxolódjanak. Persze nem egy hipermodern irodából, hanem egy panel lakás nyolcadik emeletéről Óbudán. 

Ám én mégis boldog voltam. Pénzt kerestem, éjjel egyedül voltam így ha mentek a faxok maguktól, (általában nem sok gond volt velük) azt csináltam amit akartam. Olvastam, neteztem, néztem ki az erkélyről az alvó városra. Egyszer még egy autó tolvajt is lefüleltem és ráhívtam a rendőröket, és még el is fogták. De a lényeg, hogy mindezért pénzt kaptam, amit becsületes munkával szereztem, és nem kellett érte semmi olyat tennem amit nem akartam.

Közben létrejött az Ötök törzse baráti társaság ami akkoriban élte fénykorát. Egy elég vegyes társaság, de annyiban elütöttünk a korosztályunktól, hogy nem csak az érdekelt minket, hogy ki hány csajt fektetett meg, meg milyen autója van, hanem voltak közös hobbijaink és azokat szívesen űztük együtt, és természetesen örömmel vetettük magunkat a bulikba azért ha alkalom volt rá. Számtalan együtt töltött hétvége, éjszakai kolbászolások a városban, koncertek, és persze a Fregatt minden csütörtökön. Édes Istenem de gyönyörű idők voltak. :D 

Aztán váratlanul egy komolyabb munkahelyre is kilátásom nyílt, behívtak egy bankhoz, és ott egy egészen jó munkalehetőséget ajánlottak fel. Elvállaltam, mert gondoltam én leszek a fasza gyerek, és nappal dolgozok a bankban éjjel meg a Inetben. Egy darabig ment is, kb. 3-4 hét. De a végére úgy néztem ki mint a mosott szar, és igen hamar beláttam, hogy ha ezt így folytatom mind a két melót elvesztem. A bank mellett döntöttem.

Azt hiszem helyesen tettem. Így visszagondolva azt amit mára elértem egzisztenciálisan ennek a döntésemnek köszönhetem. Nem mellesleg egy komoly munkahely meg tud tanítani egy csomó olyan dologra amit egy kis Kft-ben nem tud megtanulni az ember, és nyilván ez igaz fordítva is. Amit a bankban megtanultam azt csak úgy nevezem, hogy Irodai túlélés. Igen magas fokon elsajátítottam ezt a képességet. Nem mellesleg jól éreztem magam, mert csupa fiatal, és sok értelmes emberrel találkoztam, jobb volt mint éjszaka kuksolni a monitorok előtt, bár a számítástechnika nyilván itt is dominált. A boldogságomat mindössze egyetlen apróság árnyékolta be, facér voltam. Akkor még nem tudtam, hogy nem kell soká várnom, de hát ugye ezeket a dolgokat nem tudja az ember előre...

A történet ennyi, és ennek vajmi kevés köze van az autonómiához, de az én fonalamnak szerves része ez az időszak. Ha ma visszagondolok, felhőtlen és mérhetetlenül nyugodt szakasza volt ez életemnek. Akkoriban azt se tudtam a Sorskönyvről, hogy eszik e vagy isszák, de azt hiszem ez így van rendjén, és így is volt jó. Ha belegondolok az az időszak olyasmi volt mint a vihar előtti csend, a szálak még nem mozognak, a színpad még üres, és csak éltem bele a nagy világba.

Régebben arról álmodoztam, hogy bárcsak visszamehetnék a múltba azzal a tudással és azokkal a tapasztalatokkal ami most van, és akkor biztosan mindent jobban csinálnék. Mára már tudom, hogy semmit nem változtatna a dolgokon, csak én lennék nagyon sok élménnyel szegényebb...

A bejegyzés trackback címe:

https://acsab.blog.hu/api/trackback/id/tr803271156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.